Étkezési tippek

2. rész

Ahogy a nappalok rövidülnek, egyre nehezebben vesszük rá magunkat még a nap elkezdésére is, nemhogy a sportolásra. Pedig télen sem kell lemondanunk a mozgásról, még akkor sem, ha éppen elkezdeni szeretnénk. Adok néhány tippet, hogyan maradjunk télen is fittek, hideg ide vagy oda.

Sárgulnak a levelek, egyre hidegebb lesz az idő. Ideje hát elgondolkozni, hogy milyen, az évszakhoz megfelelő étrendet lehet követni. Az alábbi tippekkel tökéletesen felveheted az ősz ritmusát, és saját környezettudatosságodat is növelheted a szezonális ételek fogyasztásával.

Nagyon sok betegség ásványi anyagok, vitaminok, és különböző egyéb fontos tápanyagok hiányára vezethető vissza. A nyár folyamán ugyan bővelkedünk zöldségekben, gyümölcsökben és napfényben, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmazzák ezeket az igen fontos nutrienseket, de még ebben az időszakban sem igazán jutunk elegendő mennyiséghez belőlük. Legkésőbb november környékére nagy mértékben csökken a szezonálisan hozzáférhető, betakarítható és tárolható zöldség- és gyümölcsforrásunk.

Az időjárás változásával, az évszakváltással egyidejűleg nemcsak a D-, hanem számos egyéb vitamin, ásványi anyag, rost és egyéb hasznos növényi hatóanyag megfelelő mennyiségű bevitelének lehetősége is csökken. A vitaminokban, ásványokban és rostokban dúskáló szezonális gyümölcsök és zöldségek száma a polcokon szeptemberben, októberben még kielégítő, de novemberre drasztikusan elkezdenek csökkenni. Ezek a vitaminbombák kora, de leginkább késő tavasszal érnek majd be csak újra.

Sportolás közben a szervezet fokozott igénybevételnek van kitéve. Ez annyit jelent, hogy a bizonyos időtartamig, bizonyos intenzitással megterhelés éri a testet fizikálisan és mentálisan egyaránt.

Hogyan is működik az izom? Az izomsejt tápanyagokból nyert energiát és elektromos energiát alakít át mechanikai energiává, azaz mozgássá. A sejtben található, egymással átfedésben és párhuzamosan lévő két izomfehérje, az aktin és miozin által alkotott szálak egymáshoz képesti elmozdulása, az elernyedés és összehúzódás révén alakul ki az adott izomszövet mozgása. Beidegzésüktől is függően akaratlagosan működtethető a harántcsíkolt izom, a vegetatív idegrendszer szabályozásával pedig nem akaratlagosan a simaizom és a szívizom. Felépítése alapján három fő izomfajtát tudunk megkülönböztetni: simaizom, harántcsíkolt izom, szívizom.

Élelmi rostnak nevezzük a növények vázát és támasztószövetet alkotó összetett szénhidrátokat. Amiben különböznek a többi szénhidráttól, hogy a szervezet nem, vagy csak alig tudja lebontani. Nem emésztődik meg és nem szívódik fel a gyomorban, illetve a vékonybélben sem, ezáltal fokozza a bélperisztaltikát, lassítja a gyomorürülést és csökkenti az éhségérzetet is.